Tisza-tó

2010. július 21., szerda

Köszönet az Ónodon eltöltött napokért.



Az előző bejegyzésemben feltett képeket a férjem készítette Ónodon, a nagy esőzések miatt keletkezett árvíz idején. Akkor ő úgy gondolta, hogy pár napot a szabadidejéből a rászorulók megsegítésére fordít. Ehhez hozzátartozik, hogy mi nem hiszünk abban amikor számunkra teljesen ismeretlen emberek gyűjtögetésbe fognak.(szerintem az szinte kivétel nélkül átverés!!!) Így viszont biztosan azoknak jutott a segítség akik rá voltak szorulva. Eltelt azóta jó pár nap, és ekkor érkezett egy telefon, hogy szeretnék a köszönetüket kinyilvánítani a segítségért. Akkor még nem is sejtettük, hogy ez egy kitüntetés formájában, egy kellemesen elköltött vacsora mellett fog megtörténni. Nagy öröm volt ez a férjem számára, és én igen büszke vagyok rá. Persze azért reménykedünk, hogy ilyen segítségre ne legyen többet szükség.